Bár nem szenvedett vereséget a Diósgyőr, a mérkőzés végi statisztika is megmutatta a valóságot, csapatunknak nem volt kaput eltaláló lövése a Fehérvár ellen. Annak ellenére, hogy a mezőnyfölény a DVTK mellett szólt. Most nézzük az összecsapást egy szurkoló szemével.
Az 1910.hu – DVTK-s csoport adminisztrátora elemezte a mérkőzést, aludva egyet a Fehérvár elleni furcsára sikerült bajnokira.
Előzetesen előrelépést akartak látni a szurkolók fizikális és taktikai téren a Paks elleni bajnokin látottakhoz képest. Ez véleményük szerint sikerült is, de sajnos nem olyan mértékben, hogy az elég legyen a 3 pont begyűjtéséhez, sőt, kaput eltaláló lövés nélkül zártuk a találkozót.
Ahogyan a bejegyzésben olvashatjuk, ez utóbbi főleg annak ismeretében problémás, hogy ezúttal is lényegesen többet volt nálunk a labda (65%-35%) és majdnem kétszer annyi passzt teljesítettünk (493-255) mint a fehérváriak, tehát az történhetett volna, amit mi akarunk, de nem tudtuk, hogy mi legyen az, vagy legalábbis nem tudtuk végrehajtani. A vasárnapi impotenciánk oka az volt, hogy bár Dambrauskas sikeresen átvezette a kombinatív, kezdeményezésre épülő foci alapjait új csapatánál, ez azonban egyelőre passzív labdajáratásban nyilvánul meg: bár 238-al több átadásunk volt, a támadó harmadba mindössze 5-el több alkalommal jutottunk el labdával (mi 48, a hazaiak 43 alkalommal). Ennek lehet az oka egyrészt, hogy hiányzik a csapatból egy támadó középpályás, akitől érkezhetnének az utolsó passzok, másrészt, ahogy a vezetőedző a sajtótájékoztatón elmondta, időbe telik az eddigi, elsősorban stabil védekezésre majd előrevágott labdákra épülő játékot „kigyomlálni” a fejekből. Elmondása szerint ez lesz a válogatott szünet egyik legfontosabb feladata. Ez a csapat egyelőre nem tudja, hogyan kell felállt védelmek ellen helyzetbe kerülni.
“A labdakihozatalaink abban mindenképpen különböztek a múlthetitől, hogy Tiéhi kevesebbet lépett vissza, Vallejo viszont legtöbbször egészen a két középhátvéd között segített ki, sokáig tudta vezetni a labdát, mert a fehérváriak általában meg sem kíséreltek nyomást helyezni a védelmünkre, vagy ha mégis, azok meglehetősen vérszegény próbálkozások voltak. Valamivel többször próbálkoztunk a jobb, mint a bal szélen, Dambrauskas is a jobb oldalon bemutatott forgásokat dicsérte. Ezek valószínűleg még hatékonyabbak lettek volna, ha Acolatse is érdemben kiveszi a részét belőlük, és nem „csak” Gera és Holdampf váltogatják a pozícióikat. Kerestük a beadások lehetőségét, de 23-ból mindössze 2 talált társat.”
Az elemzést így folytatta a bejegyzést tevő szurkoló. “Megértem a szurkolók nagy részének elégedetlenségét, egy mezőnyfölényben lévő csapat nem hozhat le semmilyen bajnokit kaput találó lövés nélkül. Nem értek egyet viszont azokkal, akik szerint képességbeli hiányosságok miatt szereztünk csak egy pontot Fehérváron, egy hosszú hónapok óta kizárólag védekezni tudó csapattól várjuk, hogy két hét leforgása alatt 180 fokot fordulva produkáljanak egy kombinatív, látványos és eredményes támadófocit úgy, hogy a középső harmadban hiányzik ehhez egy fontos láncszem. Nyáron egészen biztosan érkezik támadó középpályás, addig viszont vár még ránk 9 bajnoki, érdemi előrelépést a most következő válogatott szünet után várok.
Bár ezúttal nem voltunk túl sokan, nagy tisztelet minden szurkolótársunknak, akik ebben a lehetetlen időpontban, hidegben, esőben is bevállalták a fehérvári túrát” – tért ki a pozitívumra. A DVTK számára még kilenc bajnoki forduló maradt hátra, ennek során kell kiharcolni a minél jobb év végi helyezést.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
